Napelem telepítése előtt, az egyik leggyakrabban feltett kérdés, hogy mennyi idő alatt térül meg egy ilyen beruházás? Hogyan lehet kiszámolni?
A lakossági rendszereknél két dolgot veszünk figyelembe a megtérüléshez. A bekerülési költséget és az áram díját.
Most a rezsicsökkentés hatására a nappali áram díja 40 Ft/KWh környékén van (előtte 48 Ft volt). Egy átlagos családi ház havi fogyasztása 10-15.000 Ft között van. Ezt egy 2.5-4 KW-os napelemes rendszer kinullázza. A havi 15.000 Ft-os villanyszámla évi 180.000 Ft-nak felel meg. Ehhez kell a 4 KW-os napelemes rendszer, aminek a bekerülési költsége 1.800.000 Ft körül van telepítéstől függően. Így a kettő hányadosából kijön, hogy 10 év alatt megtérül a rendszerünk.
Ha részletesebben szeretnénk ezt kiszámolni, akkor az egyik oldalon számolni kell a karbantartási költséggel és az amortizációval, a másik oldalon pedig az éves inflációval.
Mivel a napelemek amortizációja kevesebb mint 0.7% évente, az infláció viszont 3.5% körül mozog, így itt is hasonló számok jönnének ki.
Mi befolyásolja a megtérülési időt?
Ez több tényezőtől függ. Ha mindent beleveszünk, akkor a bekerülési költségtől, az áram díjától, az inflációtól, a karbantartási költségtől, az amortizációtól, az időjárástól, a kivitelezés és a beépített anyagok minőségétől. Hiába jönne ki egy kedvező 10 éves megtérülés, ha a rendszerünk hamarabb tönkremenne, az alacsonyabb minőségű beépített termékek miatt.
A napelemes rendszer felszerelése egy átlagos családi háznál mekkora anyagi ráfordítással jár?
Egy átlagos családi ház fogyasztásánál figyelembe kell venni az ott lakók számát is. Egy országos felmérés alapján 1 főnél 1.616 KWh; 2 főnél 2.234 KWh; 3 főnél 2.822 KWh és 4 főnél 3.480 KWh az éves átlag a háztartási fogyasztásoknak. Ezeket a mennyiségeket egy 2-3 KW-os rendszer kidolgozza, aminek a költsége alap esetben 1-1.4 millió forint körül van telepítéstől függően.
Kb mennyi idő egy kiépítés, ezáltal a kifizetett munkadíj mértéke?
Ez egy napos munka, így nem sok ideig zavarják a megrendelőt. A munkadíj benne volt az előző árban, mert ott komplett kivitelezési árat adtam meg, de 2-300.000 Ft között van ezeknek a díjai. Az engedélyeztetés a szolgáltató felé is benne van a költségben, annak az ideje viszont 2.5-3 hónap között van.
 |
Milyen anyagokból készül a napelem? A gyártás környezetbarát, vagy veszélyes hulladékkal jár? Milyen módon, hova adható le a már nem használt napelem? |
Hova termelnek a napelemek? Saját hálózatra közvetlen, vagy a szolgáltató hálózatára, esetleg mindkettőre? Eltárolható-e az energia későbbi felhasználásra?
A hazai rendszerek szinte kivétel nélkül a villamos hálózatra táplálnak vissza, mint egy virtuális akkumulátorként használva azt. Van hibrid üzemű inverter is, de a drága ak-kumulátorok miatt még nem terjedt el. Ahol nincs villamoshálózat, ott viszont szük-ség van az akkumulátoros rendszerekre.
Mikor a legjobb a teljesítménye a napelemes rendszernek?
A napelemek teljesítményét három tényező határozza meg. A besugárzási érték, (hogy milyen erővel süt a nap), környezeti hőmérséklet és a légszennyezettségi érték. A gyártó úgy adja meg az adatlapon a teljesítményt, hogy 1000 W/m2 besugárzási értéken, 25°C hőmérsékleten és 1.5 AM (AirMass) légszennyezettségi értéket számol. Ezek folyamatosan változnak az évszakok és az időjárás miatt, ezért állandóan változik egy napelemes rendszer leadott teljesítménye.
Felhős és téli időszakban mekkora a kihasználtság?
Kétféle szilíciumcellás napelem van. A monokristályos és a polikristályos. A monokristályos jobban szereti a direkt fényt, ezért ezek inkább a délebbi országokban teljesítenek jobban. Nálunk inkább a polikristályos terjedt el. Olcsóbb is egy kicsit - a gyártási technológia miatt -, illetve ez a típus jobban szereti a felhős időt, a szórt fényt, így az éves hozama kedvezőbb.
Ami a telet illeti, ilyenkor is süt a nap, bár jóval kevesebbet és alacsonyabban is jár, de az termelés nem áll le. Igaz ilyenkor hidegebb van, ez jó hatással van a modulokra. Télen hozza az egész éves termelés 9.1%-át, ezt egy júliusi hónap lefölözi. De ez is pénz nekünk, hisz a villanyszámlánk közel 10%-át kitermeli.
A tetőn kívül hova lehet telepíteni napelemet?
A napelemeket szinte bárhová fel lehet szerelni a megfelelő rögzítő szerkezetekkel. Lehet talajra, lapostetőre, mindenféle fedésű tetőre, oszlopokra, járművekre, műholdakra, de akár a tengerre is. Egy napelem súlya 19-20 kg között van és ez több, mint 1.6 m2 felületű. Ha ezt leosztjuk négyzetméterre, akkor kevesebb, mint 12 kg jut 1 m2-re. Ezt a tetők általában elbírják. Ha már szemre látszik, hogy hullámos a tető, akkor lehetnek állékonysági problémák, olyankor egy áccsal vizsgáltassuk meg, vagy van lehetőség egy statikustól kérni egy szakvéleményt és akkor nyugodtan felrakható, ha azt számítja ki.
Milyen lehetőségek vannak társasházi lakásoknál?
A társasházaknál az a probléma, hogy a sok lakásnak közös tetője van és az nem lenne elegendő, hogy mindenki kiváltsa a villanyszámláját. Itt a közös fogyasztású méréseket lehet kiváltani. Ilyen a lift fogyasztása, a világítás, a szervizkonnektor, a kerékpártárolók vagy a szellőzés. Ezeket, ha kiváltjuk csökken a közös költség, így vonzóbb lesz egy albérlet vagy egy eladás, de akár az ottani élet is.
A napelemek miatt villámhárítót is fel kell szerelni? Van-e jogszabály ami kötelezővé teszi?
A jogszabály nem kötelez rá, mert ezzel nem nő a kockázat egy esetleges villámcsapás esetén. Ezzel nem ért egyet minden szakember, de nem kötelező kiépíteni a villámvédelmet.
Bizonyos esetekben kötelező csak, középületeken, illetve ahol a szakember előírja, de ott sem a napelem miatt, hanem az élet- és közvagyon védelem megóvása érdekében.
Ha jogszabály nem is teszi kötelezővé, te ajánlod-e hozzá?
A lakossági rendszerekre (10 KW alatt) nem szoktak feltenni, mert jelentősen megnöveli a beruházás költségét. A nagyobb rendszereknél viszont már meggondolandó, hogy pár százezer Ft-os költséggel megvédjünk egy több milliós beruházást, meg ezzel védjük a több tízmilliós épületünket is.
Ott már érdemes a kockázat elemzést elvégeztetni!
Webáruházunk kínálatából
gepesz.hu