Mi a probléma ezzel? Az egyik az, hogy nem jut be megfelelő mennyiségű frisslevegő, ami fáradékonysághoz, dekoncentráltsághoz vezethet. A másik probléma pedig, hogy nem jut ki az elhasznált, kellemetlen szagú, párás levegő. Naponta akár több, mint 10 liternyi pára is keletkezhet a mindennapi tevékenységek során. Ha ezt a párát nem szívjuk el, akkor a hideg felületen, rendszerint a betonkoszorúnál vagy a kevésbé jó hőszigetelőképességű ablakon fog lecsapódni, ami a penészgomba melegágya lehet, illetve az épület szerkezeti elemeit is gyengítheti. Röviden összefoglalva olyan, mintha egy zacskóba zárnánk be házainkat és a levegő nem jut se be, se ki.
MEGOLDÁSOK
Szellőztetésről akkor beszélhetünk, ha a légelvezetés mellett a légbevezetés is megoldott. Amennyiben teljesen új építésű, vagy jelentős átalakításon áteső épületről van szó, akkor valamilyen központi szellőztetési módot érdemes választani. Az egyik és egyben a legjobb hatásfokú a központi hővisszanyerős szellőztetés.
KÖZPONTI HŐVISSZANYERŐS SZELLŐZTETÉS
Ahogy a nevében is szerepel, ebben az esetben egy központi berendezés végzi a szellőztetést. A központi egységet célszerű a gépészeti helyiségben, mosókonyhában, esetleg fürdőszobában, konyhában vagy gardróbban elhelyezni. A jobb minőségű berendezések megfelelő vastagságú hőszigetelőanyaggal be vannak vonva, amik egyúttal hangszigetelőként is funkcionálnak. Kialakításukat tekintve a lenti 3 típust különböztethetjük meg:
A telepítés helye és a rendelkezésre álló hely határozza meg leggyakrabban, hogy melyiket válasszuk.
Amennyiben épületen belül falra rögzíthető vagy földön elhelyezhető a berendezés, akkor a 4 felső csonkkal rendelkező típus szokott a legpraktikusabb választás lenni. Ezeket a modelleket ugyanis – csak-úgy, mint egy kondenzációs gázkazánt – oldalról lehet szerelni, karbantartani (pl.: szűrőjüket cserélni).
Amennyiben a gépészeti helyiség összes falára körbe már felhelyezésre kerültek az egyéb berendezések, de a mennyezeten van még szabad hely, akkor akár oda is elhelyezhetjük a gépet. Rendszerint – a kialakításuknál fogva – ezek valamelyest zajosabbak, mint az álló kivitelek, de ha az ajtót rácsukjuk, a szomszédos helyiségben már nyugodtan lehet aludni. Ennek a szerelőnyílása gyártónként eltérő, van amelyikhez alulról, van amelyikhez csak oldalról lehet hozzáférni, ez utóbbi esetben hagyni kell még egy gép széles-ségnyi helyet a berendezés mellett.
Az álló kivitelű, oldalsó csonkos megoldást leginkább akkor szokták választani, ha nincs lehetőség az épületen belüli elhelyezésre. Ezen gépek egy része kültérre is telepíthető, de ajánlott legalább a padláson való elhelyezése. Amennyiben a padlástér még ha szigetelt is, akkor is inkább szem előtt érdemes hagyni ezt a készüléket is, hiszen a lakókörnyezettől függően fél évente ajánlott cserélni (esetleg egyszer tisztítani) a hővisszanyerős gépbe, vagy a légtechnika csőrendszerbe épített szűrőket.
A központi hővisszanyerős szellőztetés egyik előnye, hogy csak szűrt levegő jut be az épületbe, a szálló por mellett a pollent is felfogja a légtechnikai hálózatba épített szűrő, ezáltal a valamilyen légúti allergiában szenvedők számára könnyebbséget okozhat egy olyan környezetben tartózkodni, ahol a levegőből már ki van szűrve a számukra kellemetlen részecske. További előnye a hővisszanyerős gépnek, hogy képes visszanyerni a belső térből elszívott levegő hasznos hőenergiáját és azt átadni a kintről beszívott friss levegőnek. Ezzel hűtési-, fűtési energia takarítható meg, illetve közel szobahőmérsékletű levegő kerül befúvásra. Ennek is köszönhető, hogy normál üzemben észrevehetetlenül végzi a feladatát. Ahhoz, hogy ez a csendes üzem fennálljon, méretezni kell a légtechnikai rendszert, és annak nyomásveszteségét is figyelembe véve érdemes kiválasztani a szükséges méretű (légtérfogat-áramú) berendezést.
A GÉP ÜZEMELTETÉSE CSAK ELEKTROMOS ENERGIÁT IGÉNYEL, DE AZT SE SOKAT
Az elektromos előfűtő, melynek fő feladata a berendezés megóvása a szétfagyástól már nagyobb, 1-2 kW teljesítményfelvételű. Napelemmel kombinálva az üzemeltetési költség egészen alacsonyra redukálható.
A központi hővisszanyerős szellőztetőgép lelke a hőcserélő. Működésüket tekintve az egyik oldalon a kintről beszívott friss levegő, míg a másik oldalon a lakásból elszívott meleg, párás, elhasznált, kellemetlen szagú levegő érkezik a gépbe.
Télen a kintről beszívott levegő a hőcserélőnek köszönhetően felveszi a benti meleg levegő hőjét, és azt, a már felmelegített friss levegőt engedjük be a lakásba. A felfűtött, de már elhasznált levegő energiájának akár 95 %-át is vissza tudjuk nyerni a hővisszanyerős szellőztetési módnak köszönhetően.
KONKLÚZIÓ
Egy átlagos méretű és kialakítású családi házban működő jó minőségű hővisszanyerős gép esetében - elektromos előfűtő nélkül - havi 1.000 Ft-nál nem fog többe kerülni a szellőztetésre fordítandó elektromos energia ára, azonban napelemmel ez is kiváltható.
A központi hővisszanyerős szellőztetési rendszer megfelel az Otthonfelújítási Támogatás egy bizonyos pontjának, azaz a szabályozott szellőzési rendszer kialakítására, korszerűsítésére vagy azok elemeinek cseréjére vonatkozó alpontnak, tehát ha adottak a körülmények, akkor a munkadíj és az anyagköltség akár 50 %-a is visszaigényelhető.
Szeker Balázs
termékmenedzser
műszaki tanácsadó mérnök
Webáruházunk ajánlata
 |
 |
|
AERECO CASA P300 T ECO hővisszanyerős készülék, kompakt, felső csonkos, 50-300m3/h |
AERECO MURAL PX 450 FW hővisszanyerős légkezelő, oldalsó csonkos, 50-450m3/h |
gepesz.hu