Először szeretném tisztázni az elektromos kazánok helyét a fűtési elképzelésekben. Négy szempontot állítottam fel, ami alapján a hőtermelő berendezést általában kiválasztjuk:
A. Mennyire számít a bekerülési költség?
B. Van-e az áramon kívül más energiaforrás?
C. Vizes fűtést kell ellátni hővel?
D. Az üzemeltetés költsége mennyire számít?
Az alábbi képen megpróbáltam ábrázolni a fenti szempontok különböző együttállási variációit, és hogy véleményem szerint melyik kombinációra milyen hőtermelő felel meg leginkább:
Belátható, hogy az olcsón üzemeltethető kategóriába csak akkor tud odaférni az elektromos kazán, ha olcsó, esetleg ingyen áramunk van, de annak magas a bekerülési ára. Ha valamilyen kényszer alapján választunk elektromos kazánt (mert pl. nincs, vagy nem akarunk gázfűtést), vagy pedig ismerjük és elfogadjuk a magas üzemeltetési költséget (pl. egy hétvégi házba jó választás lehet, mert csak pár napig kell egy szezonban üzemeltetni; esetleg tartalék fűtésként fogjuk használni), akkor nem kapunk majd olyan reklamációkat, amik a magas fogyasztásra vonatkoznak.
Beépítési hibák
Ha ismerjük, hogy a kazán hogyan működik, és persze azt is tudjuk, hogy a fűtési rendszer hogyan van kiépítve, akkor elkerülhető lesz a következő probléma. A képen csak a kazán környéke látszik, de érdemes tudni, hogy csőhosszban a hőcserélőtől kb. 5 méterre egy váltószelep van beépítve a HMV előnykapcsoláshoz.
HMV termeléskor a kazán fix 85 °C-os előremenő elérésére törekszik, ami eléggé közel van a biztonsági hőkor-látozó 95 °C-os értékéhez. Főleg úgy, hogy a szekunderoldali szivattyú a hőigényre volt működtetve.
A hőigény megszűnésekor leállt, a kazán szivattyúja pedig az utókeringtetés miatt kihordta a fűtőelem maradék hőjét a hőcserélőbe, a rövid kör túlmelegedett, ami miatt mindig leoldott a hőkorlátozó. Két megoldás is működhet: egyrészt egy késleltetett kikapcsolással, másrészt a kazán előremenő hőmérsékletére történő szivattyú indítással is elkerülhető lett volna ez a probléma.
A következő példa egy ipari alkalmazás, de tanulságos. Kaszkádban üzemel 4 db 48 kW-os készülék, amikre az a panasz érkezett, hogy nagyon eltérő előremenő hőmérsékleteket produkálnak ugyanolyan beállítás mellett.
A készülékek még nem voltak egy évesek sem. A helyszínen ilyen állapotokat tapasztaltam a kazánokon belül:
A rendszert nyári üzemben folyadékhűtővel hűtik. A kaszkád hidraulikus kialakítása során nem építettek be visszacsapó szelepeket, de még csak el sem zárták a kazánok csatlakozását a nyári üzemre álláskor. Emiatt a 6/10 °C-os hűtővíz egész nyáron átáramlott rajtuk, a kondenzvíz okozta kazánon belül a korróziót. Az NTC érzékelők beforrasztásainak korróziója következtében megváltozott az ellenállás, emiatt szabályoztak pontatlanul a készülékek.
Üzemeltetési hibák
Ha nem végzik el üzembe helyezéskor a kazán fűtési rendszerhez való beállítását, magyarán a gyári paramétrekkel elindítják, az több hibához is vezethet. Ezek a készülékek is érzékenyek a nem megfelelő fűtővíz minőségre, a szivattyújuk letapadhat, ezért nem szabad hosszabb időre áramtalanítani sem. Ha padlófűtésre használják, be kell állítani az előremenő hőmérséklet korlátozását, különben az épületszerkezetek is sérülhetnek egy túlmelegítéstől.
Nem jól légtelenített rendszernél nem célszerű bekapcsolni a kazánt, mert annak súlyos következményei lehetnek. Ez az automata légtelenő megmutatta, hogy víz nélkül kapcsolták be a fűtést a kazánban:
A fűtőelem elszíneződése is a túlmelegedést jelzi, ami a nem megfelelő vízáramlás következménye.
Az üzembe helyezést mindig a hivatalos szakszerviznek kell elvégeznie!
Németh János
épületgépész mérnök
szervizhálózat-vezető
