A zaj olyan környezeti tényező, amely jelentősen befolyásolja mindennapjainkat, közérzetünket és teljesítőképességünket is. A zaj megítélése részben az egyénen múlik. A családtagunk által keltett zaj sokszor fel sem tűnik, míg a szomszédból érkező zaj zavarólag hat. A zaj megítélése kulturális kérdés is: A legtöbben a harangzúgást nem értelmezik zavaró tényezőként, míg esetleg egy motorkerékpár indítását igen. A zavaró hatás mértékét ráadásul egyéni szempontok, egészségügyi állapot is befolyásolja. A kellemetlen zaj akár epilepsziát kiváltó tényező is lehet az arra hajlamos embereknél.
Mindezek ismeretében még soha annyi erőfeszítést nem tettek a zaj csillapítására, mint napjainkban. Speciális falszerkezetek, ajtók, ablakok hivatottak megakadályozni a zaj bejutását a lakásokba. De a zajvédelemnek nem csak pozitív oldala van: Nyugodt környezetben az is hallhatóvá válik, ami korábban nem volt érzékelhető: például a víz áramlása hirtelen zavaró tényezővé lett. Az építésügyi reklamációk 30%-t a zaj- és tűzvédelemmel lehet kapcsolatba hozni.
A jogi eljárások hátteréül megfelelő műszaki szabványok, előírások és irányelvek szolgálnak:
- Az emberek nyugalmának, pihenésének biztosítására vonatkozó zajvédelmi követelményekről és határértékekről a DIN 4109 (Magasépítési zajvédelem) szabvány és a VDI 4100 irányelv rendelkezik.
- A DIN 4109 szabvány olyan zajvédelmi szintet követel meg, amelyet a zaj okozta egészségkárosodás megakadályozása miatt be kell tartani.
- A szabványban meghatározott követelmények az idegen lakóterületek zajvédelemre szoruló helységeire vonatkoznak. Ide tartoznak a hálók, lakószobák, irodák, rendelők,…. Saját lakóterületre vonatkozóan nincsenek előírt követelmények.
- A vízvezeték-szerelésre vonatkozóan a max. 30 dB(A) a megengedhető érték.
A VDI 4100 előírás szigorított követelményeket támaszt: 3 zajvédelmi fokozatot különböztet meg, attól függően, hogy a lakás többlakásos házban, iker- vagy sorházban található és a DIN 4109 szabvánnyal ellentétben figyelembe veszi a saját lakóterületet is.
| Társasházi lakások | Iker- és sorházak lakásai | Saját lakóterület | |
|
I zajvédelmi fokozat szociális lakásépítés |
30 dB(A) Megfelel a DIN 4109-nek |
30 dB(A) Megfelel a DIN 4109-nek |
30 dB(A) |
|
II zajvédelmi fokozat hagyományos lakásépítés |
30 dB(A) | 25 dB(A) | 30 dB(A) |
|
III zajvédelmi fokozat Magas szintű lakásépítés |
25 dB(A) | 20 dB(A) | 30 dB(A) |
Ez az előírás bár nem kötelező, de mindenképpen iránymutató.
Az I. zajvédelmi fokozat értékei a DIN 4009 szabványból lettek átvéve azzal a céllal, hogy a lakókat megvédjék a túlzott zajhatástól. Ennek a zajszintnek a betartása azonban még nem jelenti azt, hogy a kívülről érkező, vagy a szomszédos helységből, lakásból beszűrődő zajok nem hallhatók.
A III. zajvédelmi fokozat betartásakor viszont már biztosítható a lakók nyugalma: még a hangos beszéd is csak fele olyan hangosnak érzékelhető, mint a II. zajvédelmi fokozatban, a kívülről érkező zaj pedig alig érzékelhető.
Ahhoz, hogy ezeket a zajhatásokat értelmezni tudjuk bizonyos zajokhoz tartozó átlagos dB értékeket a következő ábra mutatja.
Az emberi fül hangérzékelése logaritmikus. A logaritmikus görbéből azonban az is látható, hogy a görbe első szakaszán, az alacsonyabb dB értékekhez tartozó részen a görbe nagyon meredek. Ez azt jelenti, hogy ha kis mértékben is, de sikerül a dB értéket csökkenteni, akkor ez az érzékelt zaj nagy mértékű csökkenését jelenti. Például ha sikerül 3 dB(A)-t csökkentenünk, a zajt megfeleztük!
Zaj keletkezése a lefolyócsövekben:
A megfelelő zajvédelem biztosításához a műszaki megoldásokat is a szabvány teljesítésének megfelelően kell kiválasztani. A házon, lakáson belül az egyik legnagyobb zajforrást az épületgépészeti vizes berendezések és a hozzájuk tartozó lefolyócsövek jelentik.
A hang két komponensből áll: léghangból és testhangból. Léghangról akkor beszélünk, ha egy zajforrás által keltett hang közvetlenül a levegő közvetítésével jut el az adott személyhez. Testhangnál a hangterjedés először egy szilárd tárgyon keresztül történik. A tárgyban rezgések keletkeznek, amelyek léghangként terjednek tovább a személyekhez. A szennyvízelvezető rendszerekben mind a léghang, mind a testhang zajforrást jelent. A lefolyócső fala a benne lévő áramlás (testhang) és az áramlási zajok (léghang) miatt rezgésbe jön. A csőmegfogás ezeket a rezgéseket továbbítja a szerelőfalba, amin keresztül a zaj továbbterjed. Szennyvízelvezető rendszereknél tehát a zaj mindkét komponensét figyelembe kell venni.
Léghangok csillapítása lefolyócsövekben:
Üzem közben a zaj egy része léghang útján terjed. A szomszédos helyiséget fal választja el. A fal csillapítja a léghangokat, de a falazat léghangszigetelő képessége függ annak tömegétől. Minél nagyobb a szerkezet tömege, annál jobb a léghangszigetelő képessége. A falszerkezetek szigetelőképességének értékelésére a szabvány a hangszigetelés mértékét R’w (dB) meghatározott falszerkezetekre tartalmazza.
A léghangok csökkentésében nagy szerepet játszik a cső anyagának a tömege is. A piacon hangszigetelt lefolyócsőként forgalomba kerülő csövek különbözőek: Vannak egy, két és háromrétegű csövek, amelyek a zajcsillapításban résztvevő, ásvány erősítésű rétegének sűrűsége 1-1,9 g/cm3 között változik. A REHAU Raupiano csövének a sűrűsége 125-ös méretig: 1,9 g/cm3. Más gyártók csövének a sűrűsége ennél alacsonyabb. Ez a különbség természetesen csillapítóhatásban is jelentkezik. Egy átlagos, nem hangszigetelt PP cső sűrűsége 0,95 g/cm3. A csövek speciális alapanyaga, a zajelnyelő töltőanyagok és a megnövelt súly biztosítják a léghang csökkentését.
Fontos az is, hogy ne csak a cső, az idomok is tartalmazzanak töltőanyagot, ez nem minden hangcsillapított lefolyócső-rendszernél van így. A Raupiano hangcsillapított lefolyócső-rendszerek idomai viszont további speciális kialakítást kapnak: Például az ívek falvastagságának megnövelése az irányváltás helyén a zajcsökkentés további növeléséhez vezet. De a rendszer kialakításával is tehetünk a zajvédelem érdekében: Az ejtővezetékek alján kialakuló zajhatás nem csak a speciális idomokkal csökkenthető, hanem megfelelő tervezéssel is jó eredményt érhetünk el. Például érdemes lehet könyök helyett két 45°-os idomot alkalmazni és az idomok közé egy 25 cm-es egyenes, nyugalmi szakaszt beiktatni.
Testhangok csillapítása:
A testhang úgy keletkezik a csőben, hogy az áramló közeg (pl. szennyvíz, WC öblítésekor) rezgésbe hozza a csövet. A rögzítő elemeken keresztül ez a rezgés átadódhat az épületszerkezetnek.
A rögzítéstechnikának tehát különös jelentősége van szerelésnél, mivel ez teremti meg az összeköttetést a szerelőfallal. A hangcsillapított lefolyócső-rendszerek gyártói nem mind kínálnak rendszerükhöz erre a célra kialakított rögzítéstechnikát, pedig ez is jelentősen tovább növelheti a zajcsillapítás eredményességét és mint korábban már említettük 1-2 dB is nagyon jelentős zajcsillapítást eredményez!
Hatékony zajcsillapítás ugyanis csak a léghangok és a testhangok együttes csillapításával érhető el. A cső zajvezetőképessége nemcsak a cső súlyától, hanem a cső alapanyagának belső elnyelőképességétől is függ. Azaz a vastagabb csövek nem feltétlenül biztosítanak magasabb zajvédelmet. Veszélyt jelenthet az is, ha a szigetelő gumibetétek a túl nagy súly következtében összenyomódnak és így csökken a hangszigetelő hatás. Optimális zajvédelmet csak egy súly szempontból kiegyensúlyozott és optimális rögzítéstechnikával szerelt rendszer nyújthat.
A RAUPIANO Plus rendszer esetében például egy támasztó és fix bilincsből álló speciális, szabadalmaztatott rögzítéssel csökkenthető a testhang átterjedése a szerelőfalba.
A hangszigetelt lefolyócsövek zajcsökkentő tulajdonságainak vizsgálatára egy összehasonlító felvételsorozat készült. Az összehasonlítás során hagyományos PP lefolyócsöveket és hangcsillapított lefolyócsöveket szereltek azonos kialakításban és összevetették az adott terhelés mellett (4 l/perc terhelés) elkészült filmet. A magas, illetve mély hangoknak a piros, illetve kék színek felelnek meg, a hangerőt a szín intenzitása jelöli.
Az elkészült felvételekből szemmel látható a különbség a hangcsillapítás nélküli PP cső és a hangcsillapított cső között. A hangcsillapított csőnél alig érezhető a zajhatás, míg a PP csőnél markánsan megjelennek mind a magas, mind a mély hangok. Ugyanezt tapasztaljuk egyenes ejtővezetékek összehasonlításakor is:
- 1 l/perc terhelés mellett 10 dB(A).
- 2 l/perc terhelés mellett 13 dB(A).
- 4 l/perc terhelés mellett 19 dB(A) ami a 4100 VDI előírásainál jobb eredményt jelent.
Az optimalizált csőalapanyag, rögzítéstechnika és rendszerkialakítás együttes eredménye olyan zajcsillapító hatás lehet, amely megfelel még a VDI 4100 legszigorúbb követelményeinek is, biztosítva ezzel a lakók lehető legnagyobb mértékű nyugalmát, a lakásvásárlók a legmagasabb műszaki színvonalon kialakított térrel szemben támasztott, egyre növekvő követelményeit. Ha még azt is megemlítjük, hogy a Raupiano cső rendelkezik jégkristály próbával, ami azt jelenti, hogy ellentétben más rendszerekkel 0°C-nál alacsonyabb hőmérsékletek mellett is szerelhető (-10°C), és komplett rendszerként áll rendelkezésre, szükség esetén 1 bar-ig terhelhető, UV álló és újrahasznosítható, akkor azt mondhatjuk, hogy a Raupiano cső a hangcsillapított csövek közül egyedülálló műszaki, kivitelezési tulajdonságokkal bír.
gepesz.hu