A gépészet kerüljön külön helyiségbe?

  • MINDEN MÁS,

      
  •   #761  

 

A kérdés megválaszolása előtt mindenképpen válasszuk szét a lakást és a házat. Emellett érdemes leszögezni, hogy egy adott ingatlanban a legtöbbször maga a négyzetméter, azaz az a felület a legdrágább, amit az építtető elképzelt magának és mi gépészek ebből a drága, rengeteg más funkciónak is használható területből akarunk kihasítani többet-kevesebbet. Ha csak és kizárólag ebből az aspektusból indulunk ki, akkor a válasz „Na ne már! Külön helyiség a gépészetnek? Ki van zárva!”

Kazánház

Egy lakás gépészeti megoldása függ az alapterülettől és a funkcióktól. Teljesen más helyigénnyel bír egy lakásfűtő kombi (fűtés és melegvíz is egy készülékkel) készülék sima radiátoros fűtéssel, mint egy padló-vagy falfűtést is kiszolgáló, a több melegvízigény miatt (pl. 2 fürdőszoba 4-6 személy használattal) melegvíztárolóval kiegészített lakásfűtő készülék.

Társasházi lakásoknál, ahol a nm-ek már úgy is teljesen ki vannak használva, a műszaki megoldás vagy a fürdőszobában, vagy egy falsarokban elhelyezett kombi készülék volt. Ahogy az igényszint emelkedett, úgy kerültek először be kazán+melegvíztároló kombinációk, melyek akár olyan külcsínnel is rendelkeznek, mint egy „hűtőszekrény”, amihez még mindig nem kell külön helyiség.
Az első probléma ott keletkezik, ahol a fűtőberendezés pl. egy radiátoros és egy padlófűtést is ki kell hogy szolgáljon. Ennek a hidraulikai elemei (szivattyú, motoros keverőcsap, hidraulikus váltó vagy hőcserélő, stb) már nem fér el a fürdőkád felett /mellett és a falsarokba beállított készülék esetén sincs hely ezeket a tartozékokat elhelyezni. Ha nem áll rendelkezésre elég hely, akkor kompromisszumot kell kötni. Valamit el kell hagyni vagy „nagyon zsúfolt” lesz.

Tehát már egy lakásban is adódhat olyan helyzet, amikor kell egy külön helyiség (vagy legalább egy szekrény), ahová a rendszer kialakításának függvényében a hidraulikai elemelt el lehet helyezni. (Megjegyzés: egy fűtési rendszer lehet szép is , nem csak jó!) Ház esetében alapjaiban ugyanazt kellene leírni az elején, mint a lakásnál, hiszen beszélhetünk egy 100 vagy akár egy 1000 nm-es házról is. Ami miatt mégis kell külön foglalkozni a kérdéssel, az a következő: Hosszú évek tapasztalata, hogy az építtetők még szűkmarkúbbak a háznál a gépészeti tér kialakításával. Kérik „tüntessük el a lépcső alá”, meg „látni se akarom a kazánt, sem a csöveket, de még a radiátorokat sem!”, de nem ritka az sem, hogy egy 6-700 m² alapterület esetén is csak 2-3 m² „kazánház” engedélyezett.
De azért legyen napkollektor, meg vízteres kandalló, meg szintenkénti és/vagy helyiségenkénti vezérlés, meg 3 fürdőszobára alkalmas melegvíztároló, meg .... de ehhez hely kell, ahová a berendezések, hidraulika, a rendszer kialakításához szükséges segédberendezések, tartozékok elférjenek. Ilyen összetett rendszer nem fér el a lépcső alatt! Ha mégis, akkor pedig utána oda senki be nem tud menni, nem javítható, nem tartható karban, nem cserélhető ki egy 5 Ft-os alkatrész sem, mert nem lehet semmihez hozzáférni.

A fentiek miatt mindenképpen önálló helyiség kell, ahol ott lehet a ház energiaszolgáltatása és vezérlése. Átlátható, rendezett, javítható, karbantartható és ami talán ritkán jön szóba, tisztántartható és ellenőrizhető! Ez a külön helyiség akár egy mosókonyha funkcióval is bírhat. A fenti elvek nem csak gázkazán, hanem hőszivattyús rendszerek esetén is megállják a helyüket.

Forrás: e-gepesz.hu

LOGO