A családi házak egy részében a régi vegyestüzelésű kazánok beüzemelése megoldást nyújthat a költségek csökkentésére. Plusz beruházást/a fűtési rendszer átalakítását nem, vagy csak minimálisan igényel. A fával való fűtésnek azonban több hátránya is van, amit alkalmazása előtt fontos mérlegelni. Ilyen például, hogy folyamatos időráfordítás szükséges a megfelelő minőségű fa- vagy egyéb tüzelőanyag beszerzésére, a szobák hőmérsékletének folyamatos ellenőrzésére, a tüzelés külső hőmérséklet szerinti ütemezésére és nem utolsó sorban a szén-monoxid mérgezés elkerülésére.

A régi, elavult készülékek cseréje új, jelen jogszabályoknak megfelelő kondenzációs gázkazánra is költségmegtakarítást eredményez, viszont függően az épület fűtési rendszerétől a beruházás költsége több százezreket, akár millió forintot is elérheti.
Az előbbi megoldás energetikai szempontok alapján visszalépés az utóbbihoz képest, nem mellékesen a környezetünket is erősen szennyezzük.

 

Az imént felsorolt negatívumok miatt sokan az elektromos fűtés irányába mozdulnak el. Milyen megoldások jöhetnek szóba?

Az elektromos kazán köztudottan egy olcsó berendezés, ellenben a jellegéből adódóan 1 kWh villamosenergiából közel 1 kWh hőenergiatermelésre képes. A hőszivattyúk esetében pedig 1 kWh villamosenergiából közel 4-5 kWh hőenergiát képes előállítani függően a külső levegő hőmérsékletétől.

Villamos rezsiárak összefoglaló:
• Nappali fogyasztásmérő
    • 2523 kWh/év határig: 36 Ft/kWh
    • 2523 kWh/év határ felett: 70,1 Ft/kWh
• B tarifás vezérelt fogyasztásmérő
    • „éjszakai áram”
    • 23,1 Ft/kWh fogyasztási korlátig
• H tarifás fogyasztásmérő
    • 36 Ft/kWh korlátlan

 

Melyik éri meg jobban?
Ebből a szempontból vizsgálva a kérdést egyszerű a válasz, de akkor miért nincs minden háztartásban hőszivattyús fűtési rendszer?

Két elterjedt típust találunk a piacon, a levegő-víz és a levegő-levegő hőszivattyúkat. Ezek a jellemzők a közvetítő közegre utalnak, azaz a levegő-víz típusnál a külső levegő hőmérsékletéből nyeri a berendezés az energiát és az épület fűtési rendszerének víz közegének adja át. A levegő-levegő esetében szintén a külső levegő energiáját használja fel és az épület belső levegőjének adja át az energiát, ezeket másképpen légkondicionáló berendezéseknek, elterjedtebb nevén klímáknak hívjuk.

A levegő-víz hőszivattyúk esetén megfelelő hőleadó felület is szükséges, hogy gazdaságos legyen a rendszer működése, ilyen például a padló-, fal- vagy mennyezetfűtés, ezeknek a kialakítása jelentősen megdrágítja a beruházást a készülékek magas bekerülése mellett. Ez eddigi szempontok mérlegelését követően jogosan felmerül a kérdés, hogy a klímák esetén milyen előnyökkel és hátrányokkal nézünk szembe.

 

Az új generációs klímák nem csupán a helységek hűtésére alkalmasak, hanem fűtésre is alkalmazhatóak.
A klíma előnyei között felsorolható, hogy a telepítése gyors, a meglévő fűtési rendszer átalakítását nem igényli, magas hatékonysággal fűti fel a helységet.

A nehézséget a klímák számára a meleg levegő egyenletes lakáson belüli eloszlatása jelenti. A klímák beltéri egységeinek elhelyezésében javasolt szakemberrel való egyeztetés, aki tanácsot tud adni az optimális hely feltárásában, hogy minél kevesebb beltéri egységgel megvalósítható legyen a beruházás. Az eddig felsorolt fűtési rendszerekkel szemben a klíma beltéri egységei működés közben egy folyamatos zajterhelésnek teszik ki környezetüket, illetve folyamatos levegőáramlást hoz létre a helységben, amely az erre érzékenyeknek zavaró lehet.

 

Mégis miért választják ezt a megoldást akár új építésű házak esetén is?
Ez a fűtési megoldás egyrészt megújuló energiájú fűtésnek számít, amelynek nincs károsanyag kibocsátása, másrészt pedig kedvező tarifájú villamos mérőóra igényelhető a készülékre. Ezt a tarifát a villamosenergia szolgáltatók H-tarifának nevezik, amely egy idényjellegű tarifatípus: október 15 és április 15 közötti időszakban vehető igénybe kedvező árszabás mellett korlátlanul.

Kizárólag azok a hőszivattyús berendezések (beleértve a klímákat is) köthetőek a H-tarifás fogyasztásmérőre, amelyek szezonális hatékonysági tényezőjük az alábbi értékeket eléri:
• 6 kW teljesítményig - SCOP: min. 4,1
• 6,1 – 11,9 kW teljesítmény között - SCOP: min. 3,8
• 12 kW teljesítmény felett - SCOP: min. 3

A Concept AE plus inverteres spilt klímák megfelelnek a H-tarifa követelményeinek.
A H-tarifás mérőóra kialakítása jelenleg nem ingyenes tevékenység, szükséges szabványosítani a mérőórahelyet, amely költsége akár a háromszázezer forintot is meghaladhatja és regisztrált villanyszerelő jogosult az elvégzésére.
Jelenlegi rezsiárakkal kalkulálva egy családi ház, amely 3000 m³ gázfogyasztással és egy korszerűtlen fűtési rendszerrel rendelkezik, annak a várható gázköltsége hozzávetőlegesen 90.000 Ft havi szinten. Amennyiben klímákkal korszerűsítjük a fűtést, a magas 4-5 körüli szezonális hatékonysági tényezőjének (SCOP) köszönhetően emelt áramdíjjal számolva a villanyszámla 30.000 Ft várható havi szinten. Amennyiben a H-tarifán üzemelnek a klímák, abban az esetben a havi fűtési költség 15.000 Ft-ra csökken.

 

Az eddig leírtak alapján az energiahatékonysági beruházás előtt érdemes egy az energetikában jártas szakemberrel átbeszélni és megtalálni az igényeknek megfelelő egyedi megoldást.
Az ingatlan tulajdonságait szükséges figyelembe venni, ilyen az épület falszerkezete, szigetelése, tájolása, meglévő fűtési rendszere.

 

Kalász János, Ép-Gépész Holding Kft
okl. energetikai mérnök