Búcsúzunk Kovács Ferenctől

Szívszorító feladat volt tudatni mindazokkal, akik tisztelték és szerették, hogy a Plan Zrt., a GéPéSZ Koordinátor Kft. és az Ép-GéPéSz Holding Kft. alapítója és társtulajdonosa KOVÁCS FERENC (1946-2024) 2024.02.25-én, életének 78. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt.
Példásan sikeres vállalkozói életpályája, az előrelátó bölcsessége, az emberi közvetlensége, a fegyelmezett céltudatossága, a nyitottsága a folyamatos megújulásra valamint a tudásra, a kedélyes humora, a segítőkészsége, a támogató személyisége, az optimista szemlélete és a kitartó bátorsága az üzleti életben és a privát életében is óriási értéket képviselt.
Hiánya hatalmas veszteség számunkra, fájó szívvel gyászoljuk Őt, a szellemiségét megőrizzük és tovább visszük!

Kovács Ferenc 1946. aug. 4-én született Szekszárdon, katolikus vallású családban. Édesapja ácsmester volt. Fiát korán befogta a munkába. Az iskolából hazaérve letette az iskolatáskát és már ment is apjával ácsmunkában segíteni. Hatévesen már főzött, elvezetett egy egész háztartást.

Pécsen szerzett technikusi végzettséget a Pollack Mihály Technikumban, ahol első látásra beleszeretett osztálytársába, későbbi feleségébe, Katiba. Hozzá címzett verseit hangosan felolvasta magyarórán, az osztály nagy derültségére. Az osztályban nagyon népszerű volt szervezőkészsége és segítőkészsége miatt, vezető szerepet töltött be. Ambiciózus volt, eredményeivel az osztályelsők között állt. Jellemző volt rá például, hogy megkérte tanárukat, hogy ne írasson dolgozatot valamiből, ha úgy látta, hogy a többség nem érti az anyagot, és rávette a tanárt, hogy újra magyarázza el. Nem csak az irodalom, hanem a gerelyhajítás és diszkoszvetés, a sakk is érdekelte. Ami felkeltette az érdeklődését, azt felső fokon akarta elsajátítani, és kitartó munkával el is érte a mesteri szintet. A sakkot még Szekszárdon tanulta meg Takács Pista barátjával. Egyetemi évei alatt sakkversenyeket nyert. Sakktudása utolsó életéveiben különleges kapcsolattartási formát is szolgált Finnországban élő unokáival, nonstop online sakkjátékot folytatott velük.

Technikumi tanárai az iskolai eredményei alapján továbbtanulásra a Műszaki Egyetemet javasolták. Ez nagy nehézséget jelentett a családnak: apja úgy tervezett, hogy kettesben dolgoznak az ács szakmában, ezért adta át neki szakmai tudását, minden szabad idejében vele dolgozva. Édesanyja kemény akarata győzött: Ferenc elvégezte a Műegyetem mélyépítő szakát, miután Kalocsán letöltötte egyéves katonai szolgálatát. Egyetemi évei alatt kőművesmunkával tartotta fenn magát. Nagy álma volt, hogy kedvesével, későbbi feleségével egy motorral elutazzon a tengerhez. Harmadéves korában sikerült megvennie a motort, és Katival együtt életükben először meglátták a tengert, az Északi-tengert. Az egyetemen fényképezni kezdett, fotói kiállításokon, újságokban is szerepeltek. Utolsó évesen egy tragikus karambol vetett véget a motorozásnak. Az orvosi utasításnak ellenszegülve nem engedte a jelentős mozgáskorlátozottsággal járó műtétet, inkább vállalta a csontroncsolást és az esetleges kockázatokat, mely időskorában állandó fájdalommal való együttéléshez vezetett. A kórházban töltött félév alatt apja által készített rajzállvány és barátai szorgos látogatása segítségével végezte az egyetemet, kiemelkedő eredménnyel. A baleseti biztosító által adott Hycomat Trabant éveken át segítségére volt a közlekedésben.

A diploma megszerzése után, 1972-ben a szekszárdi Katolikus Templomban feleségül vette Katit, aki követte Egerbe, első munkahelyére, ahol kivitelezőként csatornázásokat, mélyépítéseket vezetett. A vállalat megszűnését követően Karancslapujtőn helyezkedett el az ottani téeszben, ahol útépítés mellett az akácfa építőipari célú felhasználásának lehetőségeit kutatta, ötlete a Nemzetközi Vásáron is nagy sikert aratott.  Ebben az időben szerzett szakmérnöki képesítést, statikus lett. Kiváló vizsgája során a vizsgáztató tanár megkérdezte, mit keres egy ilyen képességekkel bíró ember egy téeszben. A nógrádi erdőkben tett séták során látott gombák felkeltették érdeklődését, mely a felsőfokú gombaszakértői vizsgához vezetett – később a Magyar Szarvasgombász Egyesület bizottsági tagja is lett. Egész életében lenyűgözte a természet, a növények és az állatok: szenvedélyesen kertészkedett, gombászott, horgászott, vadászott.

Veszprémben statikusként helyezkedett el, itt született meg első leánygyermeke. Apósa javaslatára Kecskeméten a családi ház tetejére megtervezett egy csodálatosan meleg és hangulatos tetőtéri lakást, melyet apjával meg is építettek saját kezűleg, épületbontásokból kiselejtezett alapanyagokból. Kecskeméten a DUTÉP-nél helyezkedett el statikusként. Tervezőtársaival GMK-t alapítottak, hidakat és épületeket terveztek. A második, majd harmadik kislány megszületésével szűk lett a tetőtéri lakás, így a bejárati kapu fölé tervezett egy nagyobbat. A Kurucz körúti árvaházban ipari tanuló fiúkat tanított be, akik segítségével építette meg kétkezi munkával a házat.

A három gyermek miatt a GYES lejárta után felesége otthon szeretett volna dolgozni. A bajai Posztógyárral vették fel a kapcsolatot, és a garázsban raktárat alakítottak ki a textilárunak. Megnyitották a Bajatex fonal- és méteráruboltot. Legnagyobb meglepetésükre azonnal tolongani kezdtek a vevők, mindenkit elkapott a kötési szenvedély. Ferenc a bolt vezetése során beletanult a kereskedelembe. Ha megkérdezték, hol tanulta, gondolkozás nélkül azt felelte, hogy „Anyósomtól örököltem” (Kati nagyszüleinek vaskereskedése volt még a 40-es években).

Eljött az az idő, amikor a DUTÉP is, a Bajatex is leszálló ágba került. A tervezők által működtetett GMK-ban felmerült a kívánság, hogy legyen egy gépészeti bolt, ahol a betervezett termékeket előrendelik, hogy ne keljen minden egyes tervhez össze-szedni innen-onnan az anyagot. Egy hét alatt született meg a döntés és alakultak át a polcok, s beindult a PLAN GMK. Jöttek a szerelvények, a radiátorok, a csövek. Ahogy nőttek, úgy csökkent a hely, és nagyobb helyet kellett keresni. Innen már sokan tudják a folytatást: a Bercsényi utcát, ahol a szomszédok joggal nem nézték jó szemmel a kamionok ki- és befordulását. Nagy szerencse volt, hogy a Zöldért elköltözött a Kurucz körútról, ami minden szempontból ideális hely volt a folytatáshoz: nagy méretű ingatlan, jó helyen. Sok munkába került átalakítani, de Ferenc lelkesen vetette bele magát az új kihívásba.

A Plan Zrt-t 1993-ban alapította meg, amely az épületgépészeti kis- és nagykereskedelemben hamarosan országosan ismert lett. 1994-ben Romániában Plan-Therm Impex néven külkereskedelmi leányvállalatot hozott létre, párhuzamosan a forgalmazott termékek több országban is megjelentek exportpartnereken keresztül. 1997-ben megnyitotta a budapesti képviseletet és országos viszonteladói hálózat épült. Beszállítóival és vevő-partnereivel kiváló személyes kapcsolatot is fenntartott az üzleti együttműködés mellett. Sokan tisztelték és elismerték a sikeres üzleti tevékenységét, amely dinamikusan fejlődött. Az alapítói missziója: magas minőségű épületgépészeti termékekkel, korrekt üzleti magatartással a piac élvonalába tartozó céget működtetni eredményesen és fenntarthatóan, amely munkahelyet és megélhetést biztosít a munkatársaknak, valamint a társadalomnak is hasznos.

Ferenc üzleti bölcsessége, kiváló stratégiai szemlélete, előrelátása és a felelős gondolkodása kellő nyitottságra talált a piac több másik meghatározó cégének tulajdonosánál. A nemzetközi piaci környezetet változásai Magyarország Uniós csatlakozása után arra ösztönözte a cégeket, hogy keressék a további stabilitást. 2004-ben 3 ismert és sikeres magyar épületgépészeti nagy-kereskedő cég tulajdonosai a közös együttműködés mellett döntöttek, megalapították a Gépész Koordinátor Kft-t, amely a megalakult Gépész Csoport központi beszerzését bonyolítja.

A néhai Lisztes János a szombathelyi Gravitáció Kft., Sziládi Sándor a ceglédi Szido Kft. és a néhai Kovács Ferenc a kecskeméti Plan Zrt. nevében olyan közös üzleti lépést tettek, amely kiemelkedő jelentőségű jó példa a szakmában. A Gépész Csoport nemzetközileg is jegyzett, az Európai Unióban ismert EDT nemzetközi beszerzési szervezet elismert tagja.

A sikeres beszerzési együttműködést, a kereskedelmi tevékenység összehangolásának igénye alapján a Gépész Holding megalapítása követte 2007-ben Kecskeméten, melynek szellemi atyja, stratégiai alapítója és társtulajdonosa volt Ferenc. Az Ép-Gépész Holding Kft. a tagcégeivel az utóbbi években Magyarország egyik legjelentősebb, vezető épületgépészeti nagyvállalatává nőtte ki magát 22 szakáruházzal és sok ezer szerződött partnerrel.

A cégcsoport menedzsmentjében mindvégig jelentős szerepet vállalt azzal, hogy a kifinomult üzleti-, etikai szemléletével, barátságos és támogató jelenlétével megerősítést adott a legjobb stratégiai üzleti döntésekhez.

Fontosnak tartotta megőrizni, megbecsülni a szakmai múltat, ezért 2015-ben életre hívta a Gépész Múzeumot, mely kezdeményezéshez dr. Chappon Miklós - az Épületgépészeti Múzeum igazgatója is több alkalommal hozzájárult.

Egy kiállítás mindig értékeket őriz meg, és a cég tevékenysége is értékteremtésről, értékmegőrzésről, és az értékek továbbviteléről szól. Többek között ezért is karolta fel Ferenc ezt a gyűjtőmunkát. Mindig is fontosnak tartotta, hogy az elmúlt évtizedekben műszaki csodának számító eszközöket megismerje a mai modern kor embere, a jövő generációja.

Szavait idézve: "Kiemelten fontos megőrizni, megbecsülni a szak-mai múltat, tisztességes, korrekt jelenlét kell a piacon, a jövőt illetően pedig határozott elképzeléssel, stratégiával, tervezett szakmai munkával kell rendelkezni. Az épületgépészeti szegmens egyik jeles képviselője, a Plan Zrt. is ezen vezérelvek mentén haladva érte el a sikereit.”

Támogatta a kultúrát, a sportot és a nehéz helyzetben lévőket. Olyan ember volt, akire gyakran illett a saját maga által is sokszor kimondott mondat: „meglátta a makkban a tölgyfát.”

Nagyon kedvelte a szolid, szerény, de értékeket képviselő dolgokat, a szépségeket, a művészeteket, a természetet. Kevés számú, de mindig odaillő szóval, mondattal is tudott maradandó gondolatokat, megoldásokat átadni a közösség számára.

Az életét nagyon széles spektrumban tudta élni, de mindig teljes erővel arra koncentrált, amivel éppen abban a pillanatban foglalkozott, vagy akivel beszélt. Nem kapkodott, hiszen az idő minőségi eltöltése volt számára sikeresség egyik fokmérője.

Élete munkája, a szenvedélye és családja volt a legnagyobb kincse. A sikeres vállalkozó volt, aki mindig előre tekintett.