A meleg vízzel szembeni igényünket a következők szerint fogalmazhatjuk meg: csapunk kinyitásakor szeretnénk hozzájutni a meleg vízhez, ami
- kellő mennyiségű
- megfelelően meleg
- hőmérséklete egyenletes
- rövid időn belül elérhető, és
- az egészségre ártalmas összetevőktől mentes mindezt a vízmelegítő berendezés lehetőleg
- észrevétlenül
- olcsón, de
- biztonságosan és megbízhatóan nyújtsa.
A felsorolt szempontok közül több is csak úgy biztosítható, ha a vizet legalább felhasználásra kész hőmérsékleten tároljuk egy arra alkalmas berendezésben. A meleg víz tárolása azonban több problémát is okozhat, melyekre rá szeretnék világítani a következő cikkben.
Néhány fogalom, amit használni fogok:
- villanybojler: elektromos forróvíz tároló a hivatalos neve, csak úgy kevesen hívják
- indirekt tároló: teljes nevén indirekt fűtésű forróvíz tároló
BEJELENTÉSEK
A bejelentések vizsgálata során megnézzük, hogy a készülék működési paraméterei megfelelnek-e a gyártói adatoknak, tehát tudja-e a megadott teljesítményt, és a funkciói megfelelően működnek-e. Ha hibás alkatrészt találunk, akkor meg kell keresni a hiba okát. Hibátlan, vagy gyári okra nem visszavezethető esetben a tapasztalt rendellenességet a készüléken kívül kell keresni.
Nem elég a meleg víz
Az ilyen típusú bejelentések mindig felvetik a kérdést: valóban az adott feladatra megfelelő vízmelegítő került beépítésre? Ez méretezési kérdés, nem igazán a szervizhez tartozik. De miután a bejelentő a termék nem megfelelő működését feltételezi, meg kell vizsgálni.
Egy kád megtöltése elég pontosan meghatározható mennyiségű és hőmérsékletű vizet igényel. Kádmérettől függ, de kiragadott példaként nézzünk meg egy 150x70cm-es, egyenes kádat, ami kb. 160 liter a túlfolyójáig töltve. Sosem töltjük a túlfolyóig, mert aki beleül, az a testsúlya kb. 3/4-ed részének megfelelő mennyiségű vizet kiszorít (itt nem hátrány a túlsúly!). Vehetjük 100 liternek ennek a kádnak az egyszeri megtöltéséhez szükséges vízmennyiséget. Igény kérdése, de 40 °C-nál nem sokan igényelnek többet. A kád egyszeri megtöltéséhez 40 °C-s vízzel télen, amikor a bejövő hideg víz csak 5 fokos, 75-76 liter 55 °C-os meleg víz kell. Ha 70 °C-os víz van a bojlerben, akkor abból 44-45 liter elég ugyanere a feladatra.
A villanybojlerekbe viszonylag kisteljesítményű, jellemzően 1,5-2kW-os fűtőbetéteket szerelnek. Mindegyik gyártó megadja, hogy a készülék mennyi idő alatt tudja újra felmelegíteni a teljes térfogatot, ha kifogyasztottuk. Ez értelemszerűen a térfogaton kívül még attól is függ, hogy mennyiről menyire kell felmelegíteni. A fenti példa szerinti 100 liter víz 5-ről 55 °C-ra történő felmelegítéséhez legalább 3 órára van szükség. Az indirekt fűtésű tárolók ettől sokkal gyorsabbak lehetnek, mert azokban egy hőcserélő melegíti a vizet, amit egy másik hőtermelő berendezés (pl.: gázkazán, hőszivattyú, szolár berendezés) állít elő. Itt a befolyásoló tényezők: hőcserélő felülete, a fűtőoldal mennyivel melegebb a fűtendő víztől, és hogy tényleg rendelkezésre áll-e a hőtermelő, amikor kell (szolárnál süt-e a nap).
Ha alkalmas a berendezés a feladatra, de nincs kád, akkor legtöbbször azt találjuk, hogy több a háztartás vízfogyasztása, mint amire a felhasználó gondol. Érdemes megfigyelni, hogy a zuhanycsapon ténylegesen mennyi víz folyik ki egy perc alatt! A normál zuhanyfejek 9-11 litert, a víztakarékosak 5-6 litert igényelnek percenként. Egy esőztető zuhanyfejnek kiviteltől függően akár 20 liter fölötti igénye is lehet. Könnyen belátható, hogy egy egyébként divatos, szögletes lapos bojler (ami például a 80-as fantázianév mögött valójában 65 literes tárolt térfogattal bír) nem igazán ezek kiszolgálására van kitalálva.
Az ilyen bojlereknek is megvan a maga helye: kis lakásokba, víztakarékos csaptelephez kiválóan alkalmas. Az osztott tartályos kialakítás miatt, az egy zuhanyzáshoz szükséges mennyiséget rövid idő alatt (többnyire egy órán belül) képes előállítani, ha kifogyasztottuk a bojlert. Ezt viszont nem célszerű vezérelt („éjszakai”) áramra rakni.
Nem eléggé meleg a víz
Meg kell győződni arról, hogy valóban a készülékben nem készül el a megfelelő vízhőmérséklet, vagy csak nem jut el a csapig? Ha nem jut el, az nem készülékhiba. Érdemes megmérni a tápfeszültséget, mert ha az előírt értékeken kívülit tapasztalunk, akkor pontatlan lehet a szabályozás (elektronikus vezérlésű bojlereknél előfordul). Volt már olyan esetünk, ahol a csőhálózat kialakításában lévő hiba okozta ezt, ugyanis egy szerelvényben össze volt kötve a hideg és a meleg víz, amin keresztül minden csap a meleg nyitásakor hideg vizet is kapott.
Ha a fentiek kizárhatók, akkor elfordulhat, hogy a hőmérséklet szabályzás nem megfelelő működése miatt nem elég meleg a víz. Ilyenkor megoldás lehet a termosztát kicserélése. Ez szárazon kivitelezhető, csak a termosztátot, összetettebb szabályozójú villanybojlernél esetleg érzékelőt, kezelőfelületet vagy vezérlőpanelt kell cserélni. Amennyiben az előbbiek megfelelően működnek, a bojlerbelsőt kell megvizsgálni.
A bojlerbe alul vezetik be a hideg vizet, a meleg vizet pedig felül, így – miután azt nem tudja a víz áramlása kihordani – fel tud gyülemleni a vízkő. Az összegyűlt vízkő nagyobb mennyiségben a fűtőszál egy részét, de akár az egészét is ellepheti, így a hőmérséklet érzékelő a vízkőágyon belül kialakult értéket fogja mérni, erre fog szabályozni. Ez nem garanciális eset. De ugyancsak tipikusan előforduló eset, hogy a fűtőelem olyan kialakítású, hogy a hőérzékelő és a fűtőszál közti kis távolság miatt a kialakuló vízkő réteg egy masszív hídként ottmarad, így hővezetéssel előbb kikapcsolja a fűtést, mint kellene.
Ritkábban, régebbi modelleknél előfordult, hogy a kevés meleg víz oka valóban a bojlerben volt keresendő, mégpedig a meleg víz elvezető csőnél. Ez a cső a bojler meleg csonkjának a meghosszabbítása, és felnyúlik egészen a tartály felső részéig. Így a vízelvétel felülről történik. A hideg víz bevezetését pedig úgy oldják meg, hogy a lehető legkevésbé keveredjék a már felmelegített vízzel. Pár esetben előfordult, hogy ez a kivezető cső kilyukadt, vagy kimozdult a meleg víz csonkból, így a vízelvétel nem csak felülről történt, vagyis kevert vizet tudtunk csak kivenni. Az ilyen hiba lehet garanciális.
Cikkünket a következő számban folytatjuk!
Németh János
épületgépész mérnök
szervizhálózat-vezető
