Az egyik a palackfúvó berendezés. A szellőző rácsokon keresztül 60+ °C hőmérsékletű levegő áramlott fel, és ezzel melegítette a helyiséget, majd vele együtt az egész épületet. Ez sem a palackozandó víznek, sem a berendezéseknek, továbbá a bent tartózkodó személyzetnek sem volt kellemes. A másik hőforrás pedig az elektromos kapcsoló-szekrénysor, amelybe részegységenként már be volt építve 1-1 ventilátor, az üzem levegőjének szekrényen belüli keringtetése céljából. Azonban nyaranta a kapcsolószekrénysor előtti levegőtömeg hőmérséklete gyakran 40 °C fölé emelkedett, ami kedvezőtlen az elektromos alkatrészeknek és az esetenként ott tartózkodó személyzetnek.
A hőforrások által okozott problémák kezelését a Pothoroczki Épületgépészeti Kft. közreműködésével valósítottuk meg. Két helyi és egy, a teljes rendszert érintő hűtési-szellőztetési megoldás született.
Ernyőn keresztüli ventilátoros elszívás
A palackfúvó berendezés fölé egy ernyőn keresztüli ventilátoros elszívás került megvalósításra (1. ábra), aminél egy T-idom és két motoros zsalu beiktatásával meghagytuk a lehetőséget, hogy egy későbbi beruházás alkalmával, a csőhálózat kibővítésével a gyár másik pontjára juttassuk el a meleg levegőt a hűvösebb időszakban (2. ábra). A ventilátor 10 fokozatú, ami azért fontos, hogy ne szívjon el többlet levegőt, mint amit feltétlenül szükséges, mert a technológiának nem tesz jót, ha hűtjük a helyiség levegőjével.
Levegő hűtése Concept monoblokkos hőszivattyúval
A másik hőforrás esetében nem volt elegendő az elszívás, hűtött levegőt kellett oda juttatni, hogy a kapcsolószekrényekben (3. ábra) lévő ventilátorok alacsonyabb hőmérsékletű levegőt keringtessenek. A hőtermelő egy 16 kW-os Concept monoblokkos hőszivattyú (4. ábra). Ez egy 100 literes Concept SG (B) puffertárolóra dolgozik. A primer és a szekunder kört egy megfelelően méretezett Hextrend hőcserélő választja el. Itt szem előtt tartottuk azt is, hogy annak a csatlakozó csonkjai ne legyenek kisebb keresztmetszetűek, mint a hőszivattyúé, ezzel elkerülve egy esetleges áramlási hibát. A szekunder köri szivattyút a légcsatornába épített hőmérséklet-érzékelő alapján a vizes hőcserélő vezérlője szabályozza.
Ugyanez a vezérlő nyitja a vízoldalba beépített 3-járatú szelepet, illetve vezérli az azt mozgató motort. A DN315-ös nemes-acélból készült légcsatornába rácsok (5.ábra) kerültek beépítésre. Ezek mögé pedig légmennyiség-szabályozó zsaluk, azért, hogy közel egyenletes legyen a boxventilátor által a cső mentén kifújt levegő mennyisége. Annak érdekében, hogy a gyárban lévő meleg levegő páratartalma ne csapódjon ki, mind a vízoldali (6.ábra), mind a légtechnika oldali csövek (3.ábra), továbbá a hőcserélő is le lett szigetelve 19mm vastag Concept K-FLEX párazáró szigeteléssel.
A tárolt víz természetes hűtőhatásának kihasználása
A gyár azon részében, ahol a nagy mennyiségű friss vizet tárolják, érezhető annak természetes hűtőhatása. Ezt két nagy teljesítményű axiális ventilátor segítségével használjuk ki oly módon, hogy a vízelőkészítőből, ahol a 7.ábrán látható tárolók találhatóak, onnan az egyes helyiségek közötti falszakaszokba rácsok (8.ábra) beépítésével irányítottan elszívjuk a hűvösebb levegőt, ezzel átöblítve a gyár további helyiségeit. A ventilátorok (9.ábra) a palackfúvó helyiségbe kerültek beépítésre, ezzel is hűtve azt.
Az elszívott levegőt a vízelőkészítő helyiségbe épített motoros zsalun (10.ábra) keresztül lehet pótolni, illetve annak mennyiségét szabályozni. A különböző szellőztetési módoknak köszönhetően, nem csak hűtéssel, hanem friss levegő bejuttatásával is hozzájárulunk az ott dolgozók munkakörülményeinek javulásához, a használt gépek állagmegóvásához, ezzel együtt az elkészített áru magas minőségéhez.
Szeker Balázs
Ép-Gépész Holding Kft.
termékmenedzser, műszaki tanácsadó mérnök
