A vevőknek a legtöbb esetben nem igazán fontos tényező az ingatlan energetikai besorolása. Jellemzően ma is csak a kötelező esetekben, így elsősorban eladásnál készítik el a lakástulajdonosok az energetikai tanúsítványt, a lakásvásárlók viszont a legtöbb esetben nem figyelnek arra, hogy milyen az osztályzat.
A meglévő dokumentumok alapján a magyarországi lakásállomány ötöde korszerű, ám a kevés rendelkezésre álló adat miatt ennél minden bizonnyal rosszabb az arány.
Nagyjából csak minden hetedik lakóingatlan rendelkezhet energetikai tanúsítvánnyal a hazai 4,4 milliós állományból. A tanúsítást 2009-ben vezették be, ám nagyobb számban csak 2012-től készíttették el a lakástulajdonosok, amikortól valamennyi adásvétel és hosszabb távú bérbeadás esetére előírták a dokumentum meglétét.
A szóban forgó tanúsítványok alapján a lakóingatlanok mintegy ötöde tartozik a CC-vel jelzett, „korszerű” kategóriába. Mindössze 2500 otthon BB besorolású, azaz a „közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő” vagy ennél is jobb energiahatékonyságú, AA, AA+, AA++ kategóriájú.
Az adatok alapján kijelenthető, hogy Budapesten jellemzően jobb állapotúak a lakások és családi házak, mint vidéken. 2016-ban 140 ezer tanúsítványt készítettek el az erre jogosult szakértők, amely szám nagyjából megfelel az akkori lakáspiaci forgalomnak. A tavaly minősített lakások kevesebb mint ötöde kapott „korszerű” vagy annál jobb osztályzatot, a lakások 55 százaléka „átlagos” (FF) vagy annál rosszabb besorolású volt.
Forrás: e-gepesz.hu
