A hazai lakásszakma már régóta várja a döntést arról, hogy mi lesz a 2019. végéig szóló határidővel, amire a kormányzat szereplői már hónapok óta úgy reagáltak, hogy a határidő másfél év múlva lejár és a hosszabbítással kapcsolatos téma "nincs terítéken".
Ennek ellenére a bizakodás a hosszabbításra vonatkozóan a mai napig megmaradt, de egyre több jel utalt arra, hogy az új építésű lakások esetében meg fog szűnni ez a kedvezmény. Varga tegnapi bejelentése jelentősen erősíti ennek a kimenetnek a valószínűségét.
A lépés hatásait még nem tudjuk teljesen felmérni, de az biztosnak tűnik, hogy a közel 25%-os drágulás komoly hatást fog gyakorolni a 2020 januárja után kifizetett új lakások részleteire, az építésekre, és nem utolsó sorban az újabb fejlesztésekre.
Az árak - sok egyéb szempont miatt sem - nem fognak mérséklődni, de a mostani nagy építési bumm véget érhet. Maradnak megint csak a legnagyobbak a piacon. Ha visszaáll a 27%-os áfa, akkor egy 50 milliós lakás áfája 2,5 millió forint helyett 13,5 millió forint lesz. Vagyis a végösszeg, akár befektető az ember, akár külföldi vásárló, akár fészekrakó család, 52,5 millió helyett 63,5 millió lesz. Nem mindegy.
Mit is mondott Varga?
Majd így folytatta: "Szeretném rögzíteni, hogy 2016-tól 2019-ig egy adókedvezményt indítottunk el, ezt a Parlament elfogadta, ez törvényben nyugszik. Mi erre a 3 évre vállaltuk azt, hogy lemondunk egy jelentős adóbevételről, és összekötjük a demográfiai kérdéseinket a lakásépítéssel. Ennek érdekében adott a kormány egy adókedvezményt. Nem tervezünk hosszabbítást, 2019. december 31-ig van ez az adókedvezmény.
Arra biztatok mindenkit, hogy aki tudja, eddig az időpontig vegye igénybe ezt az adókedvezményt!
Az a tisztességes, hogyha a kormány egy ilyen kedvezményt egy átmeneti időszakra elindít, akkor azt nem piszkálja folyamatosan, mert akkor senki nem fogja komolyan venni a kormányt. - szögezte le Varga.
A beszélgetés nem ért véget ennél a pontnál. Arra a kérdésre, hogy milyen hatással lehet ez a lakáspiacra, nem fognak-e eltűnni a fejlesztők, Varga úgy reagált, hogy: "Ez is egy szempont, de vannak más szempontok is.
Majd harmadik szempontként felmerült a már a Portfolio Ingatlanon is sokat emlegetett kapacitások kérdése. Varga meglátása szerint a magyar építőipar nem rendelkezik elegendő kapacitással arra, hogy végrehajtsa ezeket a fejlesztéseket. Erre a csúszásokkal kapcsolatos híreinkben mi is többször kitértünk. Varga megjegyezte, hogy a jelenségre az építőipari szereplők nem az általa elvárt bővítéssel, hanem áremeléssel reagáltak. Bár azt hozzá kell tennünk, hogy nehéz elvárni tudatos kapacitásbővítést a kivitelezőktől, amikor 2-3 éves távon bizonytalan a megrendelési állományuk (ha nő az áfa, ki fog lakást venni?), illetve mindeközben hozzáférhetetlen a minőségi és hozzáértő munkaerő, mivel az vagy külföldön van, vagy a nagy állami beruházások lekötik. Ez jelenleg sajnos ténykérdés.
A CSOK viszont marad, hiszen bevált, ahogy arra korábban is tettek utalásokat. 2019 első felében pedig felülvizsgálatra kerül a rendszer, és még az is lehet, hogy tovább bővítik. Ráadásul úgy, hogy az esetleg az új építést is támogassa.
A Világgazdaság oldalán olvashatunk a gyakorlati hatásokról:
Azok a vevők, akik már most leszerződtek új lakás vásárlására úgy, hogy az utolsó vételárrész(ek) befizetése 2019 utánra maradna, ösztönözve lesznek, hogy szerződésmódosítási igénnyel keressék fel a beruházót. A szerződés újra fogalmazásával, új fizetési ütemezés megállapításával ugyanis előre hozhatják a kifizetéseket, így még az alacsonyabb áfateherrel számolhatnak ezekre a részletekre.
Technikailag egyszerűbb, ha nem a megvásárolni tervezett új lakás fedezete mellett vesz fel valaki hitelt, hanem van másik, meglévő, fedezetbe vonható ingatlan. Ha ugyanis az új lakás a fedezet, akkor arra a bankok általában csak a lakás átadásakor folyósítják a hitelösszeget. A minél több vételárrész előre kifizetéséhez szükség lenne tehát arra, hogy szakaszos finanszírozást lehetővé tevő hiteltermékek legyenek elérhetők.
A hitelfelvétel jó megoldás lehet tehát; kikalkulálható, hogy még a kamatokkal és egyéb költségekkel növelt hitelösszeg is kevesebb lehet, mint az alacsonyabb áfával elért nyereség.
Az előrefizetés is jó megoldás lehet – kockázatokkal
Az OTP Ingatlanpontnál összességében, a következő időszakban élénkülő, részben előre hozott keresletre számítanak.
Elindul a piac tisztulása is, hiszen a 2019 előtti átadási határidőket csak a megfelelő, már lekötött kivitelezési kapacitással rendelkező, vagy az építkezéssel eleve előrébb tartó cégek tudják vállalni – olvasható a közleményben. Szakértőik úgy vélik, hogy a kínálat viszont egyértelműen csökkenni fog. A 2019 után drasztikusan visszaeső kereslet ugyanis jelentősen mérsékli a beruházási kedvet. 2020-ban, a lakásépítések időbeni „tehetetlensége” miatt lesz még kínálat, a hivatalos lakásátadási statisztikákban majd 2021-től várható zuhanás – olvasható a közleményben.
Forrás: portfolio.hu, vilaggazdasag.hu