Két év múlva, 2021. január 1-től lesz hatályos az a rendelkezés, miszerint a használatbavételkor minden épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie és legalább 25%-ban megújuló energiát kell használnia. Egyelőre felkészületlen ezekre a hazai lakásállomány. Még legalább egy évtized kell, hogy megközelítsük ezt az arányt.
A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia a 2014-2020 közötti időszakra 700 ezer lakás komplex energetikai felújítását tűzte ki célul. Ennek azonban csak töredéke valósult meg. Az általában pontos adatokkal dolgozó Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) szerint évente legalább 200 ezer lakást kellene felújítani, hogy javuljon az állomány minősége, de a legjobb, 2018-as évben is csak 180 ezer lakásról tudnak, a megelőző években ennél jóval kevesebb felújítás történt.
Az ÉVOSZ március elején közölt átfogó csomagjában szerencsére konkrétumokkal is előállt. Javasolta például, hogy a CSOK-ra nem jogosultak költségeit osszák meg az állammal, vagyis az állam vállaljon át bizonyos terheket. Elképzelésük szerint az engedély- vagy bejelentésköteles lakóingatlanok felújításánál az ÁFA-érték felét - számla alapján és maximum 3 millió Ft-ig visszaigényelhetnék az építtetők. Ez azt jelenti, hogy például egy sok területre kiterjedő, nettó 15 milliós felújításnál a 4,05 milliós áfa fele visszajárna. A szövetség hosszú távú panelfelújítási programot is sürgetett, hogy 10-12 éven belül a teljes, mintegy 800 ezres panelállomány is megújulhasson. Az MNB február végén ismertetett terve szerint folytatni kell az Otthon Melege Programot, de nem 40-55%-ban, hanem ennél jóval nagyobb mértékben kell anyagilag is támogatni a lakóingatlanok energetikai korszerűsítését. Ehhez a következő 7 éves EU-s költségvetésből hozzánk érkező forrásokból tetemes részt kell irányítani. Ennél konkrétabban viszont nem jelölték meg, hogy mekkora részarány vagy költségvetési keretösszeg lenne kívánatos a célok eléréséhez. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) is sürgeti, hogy a lakossági épületenergetikai korszerűsítésekre is rendelkezésre álljanak rendszeres, hosszú távú, kiszámítható, tervezhető állami ösztönző és támogatási programok. A MEHI szerint ezek jót tennének az építőiparnak is: stabilizálná és területileg kiegyenlítené az ágazatot, továbbá erősítené az építőipari mikro- és kisvállalkozások megrendelésállományát.
A használt lakások piacán egyelőre nem elsődleges szempont, hogy energetikai szempontból EU-kompatibilis-e egy otthon. A lokáció, az ár és a beosztás megelőzi egy vásárlási döntésnél.
Michael P. Smithing, a Colliers International fenntarthatósággal és energiahatékonysággal kapcsolatos projektekért felelős vezetője szerint az energiahatékonyság akkor lesz fontos, ha ezeket ténylegesen beépítik a lakásárakba. Jelenleg még nagyon távol vagyunk ettől, hiszen az ebből a szempontból is korszerű új otthonok aránya elenyésző a teljes lakásállományhoz képest. Évente 30-40 ezer új lakásnak kellene épülnie ahhoz, hogy gyorsuljon a javulás ezen a téren és persze valóban hatékony gazdasági és pénzügyi ösztönzőkre van szükség a kormány részéről - tette hozzá a szakértő. Az állami ösztönzőkről részleteket szerettünk volna megtudni Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkártól, de egyelőre nem kaptunk választ.
Forrás: portfolio.hu
