STATIKUS SZABÁLYZÓK
Statikus szabályozó szelepekkel a beszabályozó szelep ellenállását változtatva egy adott (tervezett) maximális vízáramot (térfogatáramot) állíthatunk be. A szelepek a beállítás (kézi) után állandó kv értékkel rendelkeznek. Ez feltétlenül szükséges, különben az alacsony ellenállású ágakban túl nagy lenne a térfogatáram, míg a magas ellenállásúakban túl kevés.
A statikus szabályozó szelepek kialakításuk szerint lehetnek:
• egyenes ülékű szabályozók (külső-, belső menettel, karimás kivitelben, 1., 2. ábra)
• ferde ülékű szabályozók (külső-, belső menettel, karimás kivitelben, 3. ábra)
Beépítés
1. A szabályozó szelep beépítését úgy kell elvégezni, hogy a szabályozó szelep előtt 5xd, a szelep után 2xd hosszúságú egyenes csőszakasz legyen. Szivattyúk után ez 10xd távolságra növelendő.
2. A szabályozó szelep mind vízszintesen, mind függőlegesen szelep pozíciótól függetlenül beépíthetők, azonban a helyes áramlási irány figyelembevételével.
3. Fontos, hogy a szelep üzem közben megközelíthető legyen, mérés, szabályozás céljából.
Kiválasztás
1. A beszabályozó szelepen legalább 3 kPa nyomáskülönbség essen (ez szükséges a megfelelő mérési pontosság és áramlás létrejöttéhez).
2. A beállított (tervezett) szelepemelkedés érje el az 50%-ot (megfelelő mérési pontosság, gazdaságosság).
3. A megengedett maximális nyomáskülönbség figyelembe vétele (zajhatások, kavitáció).
4. Minden esetben követni kell a gyártók egyéb előírásait (pl.: megengedett közeg minősége, összetétele).
Állandó térfogatáramú rendszerek jellegzetes szabályozó berendezése, változó térfogatáramú rendszereknél pl. dinamikus szabályozókkal együtt alkalmazhatók!
DINAMIKUS SZABÁLYZÓK
A dinamikus beszabályozó olyan segédenergia nélküli arányos szabályozó, mely a statikus szabályozóval ellentétben nem rendelkezik állandó kv értékkel üzem közben, hanem a rendszer változásait figyelembe véve a szeleptányér helyzetét (kv értékét) változtatva biztosítja a rendszer térfogatáram szétosztását (pl.: térfogatáram korlátozással), stabilizálja megadott pontok között a nyomáskülönbséget.
A dinamikus szabályozók típusai: + Nyomáskülönbség-szabályozó + Nyomáskülönbség-szabályozó túláram szelep + Térfogatáram-korlátozó + Nyomáskülönbség-,térfogatáram-korlátozó
További dinamikus szabályozók (nem feltétlenül a hidraulikus beszabályozás során alkalmazhatjuk): nyomáscsökkentő, hőmérsékletszabályozó, kombinált térfogatáram-nyomáskülönbség szabályozó, a felsorolt szabályozók kombinálása elektromos mozgatóval.
Nyomáskülönbség-szabályozó
A leggyakrabban alkalmazott dinamikus szabályzó a nyomáskülönbség-szabályozó (4. ábra) és a túláramszelep (5. ábra). A nyomáskülönbség-szabályozó feladata, hogy állandó (közel állandó) értéken tartsa két pont között a nyomáskülönbséget (6. ábra). A nyomáskülönbség előírt (tervezett) értékét szelep típusától függően méréssel, a szelep kézikerekén található skálán lehet beállítani.
A kínálatban található fix nyomáskülönbségre beállított szabályozó is, de ennek állítása (hiszen fix) nem lehetséges. A szabályozót minden esetben egy impulzusvezeték köti össze az előremenő vezetékbe szerelt beszabályozó szeleppel (7. ábra), ezért tervezéskor és szerelésnél figyelembe kell venni az impulzusvezeték távolságkorlátozását.
Működése: az előremenő vezetékbe szerelt beszabályozó szelepről az impulzus vezetéken érkező nyomás hatására kialakuló erő – nyomás x nyomáskülönbség-szabályozó membránjának felületének szorzata - egyensúlyt tart a beállított rugóerővel + a visszatérő vezetékben a szeleptányér előtti nyomás hatására kialakuló erővel, miközben a rugó mozgatja a szeleptányért, a jelleggörbének megfelelően, egyensúlyba tartva a rendszert (8. ábra). A nyomáskülönbség-szabályozó beépítési feltételei megegyeznek a statikus szabályozóéval. Kiválasztásnál ügyelni kell az arányossági sáv határaira ill., hogy a szabályzó szelep kvs-értéke nagyobb legyen, mint a számított kv-érték. Változó térfogatáramú rendszerek jellegzetes szabályozó berendezése!
Túláramszelep
Gazdasági okokból kisebb rendszerekbe túláramszelepek is beszerelhetők. Az előremenő és visszatérő ágat ez esetben egy túláramszelep köti össze (9. ábra). Ha a túláramszelepnél a beállított maximális nyomásnál nagyobb jelentkezik, az kinyit, és az előremenő ág vízhozamának egy része átfolyik a visszatérő ágba. Ez ugyan nem jelenti a nyomáskülönbség szabályozását, csak a behatárolását. Túláramszelep alkalmazása szükségszerűen vezet a visszatérő ág hőmérsékletének emelkedéséhez. Azonkívül energia is kárba vész, mivel a meleg előremenő víz kihasználatlanul folyik bele a visszatérő ágba.
Nagyobb rendszereknél ezért ésszerűbb nyomáskülönbség-szabályozót alkalmazni.
Térfogatáram-korlátozó (10. ábra)
A dinamikus szabályozások közül hazánkban a legkevésbé elterjedt szabályozási mód, ennek ellenére e szerelvény betervezésénél követik el a legtöbb hibát. Fő felhasználási területe az állandó térfogatáramú rendszerek, változó térfogatáramnál pedig a kétpont szabályozású rendszerek.
DIAGNOSZTIKA ÉS SZABÁLYOZÁS
Hogy mi a célja a szabályozásnak? Erre könnyű válaszolni: a tervező által „megálmodott” rendszer helyes működésének hidraulikai oldalról való beállítása. De vajon emiatt írunk, írnak sok-sok cikket, könyvet a beszabályozásról?
Magyarországon régóta foglalkozunk kiemelten a hidraulikai beszabályozással. Miközben számtalan új és újra előforduló problémákkal találkozunk és itt a ”problémán” van a hangsúly. A beszabályozás az utolsó olyan időpont, amikor a tervezésből, kivitelezésből adódó eltérések, pontatlanságok az átadás előtt még csekélyebb ráfordítással orvosolhatók.
A beszabályozástól nem csak a helyes működés biztosítását várhatjuk el, hanem a hidraulikai rendszer felülvizsgálatát, ellenőrzését, a hibák felkutatását és megoldását. Aki szabályozott már az tudja, hogy ha a rendszer „tökéletes”, a beszabályozás egyszerűvé válik. De mit is jelent itt a tökéletes? Mi kell ahhoz, hogy a beszabályozás „egyszerűen” végbemenjen (a teljesség igénye nélkül):
• A légtelenítés megtörténte, működés közben a légtelenedés biztosítása
• A szivattyúk megfelelő beállítása, a légbeszívás elkerülése
• A háromjáratú szelepek működése és szabályozáskor a megfelelő állás biztosítása
• A termosztatikus fejjel szerelt szelepeknél a teljesen nyitott állapot
• A szükséges térfogatáramok megléte (nem elegendő pl. egy radiátor névleges, katalógusban leírt teljesítménye, a valós leadandó teljesítményre van szükség)
• Megfelelő helyre, megfelelő számban beépített beszabályozó szelep
• Megfelelő mérési módszer és mérőeszköz
• Tapasztalattal rendelkező, lehetőleg a kivitelezőtől, tervezőtől független beszabályozó személyzet
• Együttműködő tervező, kivitelező akár a tervezési fázistól
Ezen feltételek teljesülése után elkerülhető az utólagos javítás, korrekció, a ház használat alatti „zavarása”, így valóban beruházás és üzemelés optimalizált hidraulikai, ezzel együtt épületgépészeti rendszert hozhatunk létre.
Marosi Balázs
Herz Armatúra Hungária Kft.
WEBÁRUHÁZUNK AJÁNLATA:
 |
| Herz szelepek |
