Gyakran Ismételt Kérdések

Kondenzációs kazán

A kondenzációs elven működő gázkazánok napjainkban a fűtéstechnika legfejlettebb termékei közé tartoznak. A fosszilis energiahordozókat felhasználó berendezések közül a legnagyobb mértékben hasznosítják a fűtőanyag energiatartalmát, a legkevésbé terhelik a környezetünket, ennek megfelelően működésük kiemelkedően gazdaságos és környezetbarát. A kondenzációs kazánokkal a hagyományos jó minőségű gázkazánokhoz viszonyítva, éves szinten legalább 20% energiát lehet megtakarítani. A régebbi gázkazánokhoz, illetve konvektorokhoz viszonyítva az energia megtakarítás 30% vagy akár több is lehet.

Milyen előnyei vannak az időjárás követő szabályzásnak?

Fontos megjegyezni, hogy az időjárás követő szabályzás előnyeit leginkább a kondenzációs kazánok alkalmazása esetén tudjuk kihasználni. Időjárás követő szabályzás használatával elérhetjük, hogy a rendszer folyamatosan a legalacsonyabb hőmérsékleten üzemeljen, biztosítva így az optimális működési feltételeket és a lehető legnagyobb energia megtakarítást, ugyanis a kondenzációs készülékek – működési elvükből adódóan - részterhelésen és alacsony fűtési hőmérsékleten magasabb hatásfokkal üzemelnek.

Szolár rendszer

Magyarország jó földrajzi fekvéssel rendelkezik ahhoz, hogy gazdaságosan képes legyen hasznosítani a napenergiát. A napsütéses órák száma megközelítőleg évi 2100 óra, a vízszintes felületre érkező napsugárzás hőmennyisége ~1300 kWh/m2 év. A napsugárzás csúcsértéke nyáron, a déli órákban, derült, tiszta égbolt esetén eléri, esetenként meghaladja az 1000 W/m2 értéket. Az ország egyes területei között a napsugárzás szempontjából nincsenek jelentős eltérések. A legnaposabb rész az ország középső, déli része, a legkevesebb a napsütés az északi és nyugati részen. Az eltérés az egyes országrészek között 10% alatti.

A BAXI fali fűtőkészülékeihez csatlakoztathatunk-e indirekt fűtésű HMV- tárolót?

BAXI fali fűtőkészülék esetében lehetőség van, de a készülékek más-más felszereltséggel kerülnek forgalomba, ezért a különböző típusoknál eltérő kiegészítő egységek szükségesek az indirekt HMV-tároló bekötéséhez.

Mire van szükség a BAXI készülékeknél, ha időjárás követő szabályozást szeretnék?

Minden BAXI készülék szabályozása alkalmas az időjárás követő üzemmódra, csak a megfelelő külső hőmérsékletérzékelő egységet kell csatlakoztatnunk.

Mi az időjárás követő szabályzás alapelve?

A szabályozott készülék egy általunk meghatározott függvény (a fűtési jelleggörbe) szerint folyamatosan és automatikusan változtatja a fűtési előremenő víz hőmérsékletét, a külső hőmérséklet alapján. Minden külső hőmérséklet értékhez egy jól meghatározott fűtési előremenő víz hőmérséklet tartozik. Az épület fizikai paramétereihez illeszkedő fűtési jelleggörbe kiválasztását és esetleges módosítását a készülékek vezérlésében tudjuk megtenni.

Mi az időjárás követő szabályzás alapelve?

A szabályozott készülék egy általunk meghatározott függvény (a fűtési jelleggörbe) szerint folyamatosan és automatikusan változtatja a fűtési előremenő víz hőmérsékletét, a külső hőmérséklet alapján. Minden külső hőmérséklet értékhez egy jól meghatározott fűtési előremenő víz hőmérséklet tartozik, ahogy azt az alábbi jelleggörbéken láthatjuk.

Minden kondenzációs kazán zárt égésterű?

A BAXI minden Magyarországon forgalmazott kondenzációs fali gázkazánja zárt égésterű, azaz helyiség levegőtől független módon működik.

Nem káros-e, ha a kondenzvizet egyenesen a szennyvízhálózatba vezetjük?

Nem káros, ugyanis a lakossági használatban lévő, kis teljesítményű kondenzációs kazánokban keletkező kondenzátum mennyisége csekély a háztartási szennyvíz mennyiségéhez képest. Bár a kondenzátum enyhén savas kémhatású (pH értéke 3,5-5, amely megfelel a szódavíznek, vagy a híg ecetnek), csatornába történő bevezetése nem jelent problémát, hiszen a jellemzően lúgos kémhatású szennyvíz semlegesíti a kondenzátumot. A szennyvíz-lefolyó csöveknél ma már szinte kizárólag műanyag csöveket alkalmaznak, amelyek savállók, így azok károsodásától sem kell tartani.

Mennyi kondenzvíz keletkezik a kondenzációs kazánban?

Ideális esetben, a kondenzációs kazánban 1 m3 földgáz felhasználása során kb. 1,6 liter kondenzátum jön létre.

Miért kell a kondenzációs kazánt bekötni a szennyvíz hálózatba?

A kondenzációs kazánok üzemszerű működése folyamán jelentős mennyiségű kondenzátum keletkezik. Ennek elvezetését biztosítani kell. Általában erre a csatornába történő szakszerű bekötés a legcélszerűbb megoldás.

Hogy lehet a kondenzációs kazánok hatásfoka magasabb 100 %-nál?

A válaszhoz fontos tisztázni néhány fogalmat. A tüzeléstechnikában a tüzelőanyagokat jellemző egyik érték a fűtőérték (nevezik alsó fűtőértéknek is és Ha-val jelölik), ami megadja egységnyi mennyiségű tüzelőanyag ún. érzékelhető hőtartalmát. A másik jellemző érték az égéshő (nevezik felső fűtőértéknek is, és Hf-fel jelölik), ami megadja egységnyi mennyiségű tüzelőanyag összes hőtartalmát. Az égéshő mindig több mint a fűtőérték, mégpedig pontosan a tüzelőanyag elégetése során felszabaduló vízgőzben lévő látens vagy rejtett hővel. A kazánok hatásfokát hagyományosan a fűtőértékhez (Ha) viszonyítják. Földgáz vagy PB-gáz elégetése során a tüzelőanyagban lévő hidrogén az égési reakcióban egyesül a levegő oxigénjével, és az égéstermék vízgőz lesz. Hagyományos (tehát nem kondenzációs) kazán esetében ez a vízgőz az egyéb égéstermékekkel együtt füstgázként távozik a kéményen keresztül, és természetesen magával viszi a benne lévő rejtett hőt is. Márpedig ez jelentős hőmennyiség: a földgáz égéshője 11%-kal nagyobb, mint a fűtőértéke. A kondenzációs kazán szerkezete úgy van kialakítva, hogy a füstgázok lehűljenek benne, egészen addig, míg a füstgázban lévő vízgőz kiválik, és párolgáshőjét leadja a kazánban keringő víznek. Hasznosítja tehát a rejtett hőt, sőt egy további előnnyel is rendelkezik. Mivel a kondenzációs technológia alkalmazása esetén mód van arra, hogy a füstgázok alacsony hőmérsékleten távozzanak a kazánból, javul a tüzelőanyag fűtőértékének (Ha) hasznosítása is. A hagyományos készülékekben, ahol a kondenzáció - káros hatásai miatt - nem kívánatos jelenség, a füstgázoknak megfelelően magas hőmérsékleten kell távozniuk. Így érthető, hogy míg a jó minőségű, szokványos kazánok hatásfoka 90-94%, addig a kondenzációs kazánok, ideális körülmények között elérhetik a 108%-os hatásfokot (a fűtőérték kb. 98%-os, a rejtett hő kb. 10%-os hasznosításával) - ahol az elméleti maximum a 111%-os égéshő (Hf) lenne.

Mi a kondenzációs kazánok működési elve?

A kondenzációs kazánok általában földgázt használnak energiaforrásként. Az égés során a földgáz legnagyobb részét adó metán egyesül az oxigénnel – jelentős hő keletkezik és égéstermékként pedig széndioxid és víz: CH4 + 2O2 = CO2 + 2H2O + hő Mivel az égéstermék hőmérséklete magas, a víz gőz halmazállapotban van jelen. A kondenzációs kazánok úgy vannak kialakítva, hogy a kazánba visszatérő fűtővíz segítségével a füstgázt vissza tudjuk hűteni arra a hőmérsékletre, ahol a gőz halmazállapotú víz kicsapódik – KONDENZÁLÓDIK (innen a kazánfajta neve) – és a párolgáshőjét (rejtett hőjét) leadja a rendszerben keringő fűtővíznek. Kondenzációs kazán alkalmazásával tehát a fűtőanyag szinte teljes energiatartalmát fel tudjuk használni, ellentétben a hagyományos kazánok használatával.

Milyen előnyei vannak a zárt égésterű készülékek alkalmazásának a kéményes készülékekkel szemben?

Mivel az égési levegő bevezetése, az égés és a füstgáz elvezetése zárt rendszerben történik, az égéstermékek nem kerülhetnek a lakótérbe és nem okozhatnak balesetet. A gázkészülékek elhelyezését illetően lényegesen kevesebb követelménynek kell megfelelni, mint a kéményes készülékek eseté. A lakások depressziós szellőztetése (konyhai-, fürdőszobai elszívó ventilátorok alkalmazása) megengedett. Fokozott tömörségű nyílászárók levegő bevezető nyílások nélkül is beépíthetők. A zárt égésterű készülékek általában magasabb hatásfokkal, kisebb égéstermék tömegárammal és alacsonyabb káros anyag kibocsátással üzemelnek a kéményes készülékekhez viszonyítva

Mi a különbség a zárt égésterű és a kéményes készülékek között?

A kéményes készülékek (szokás ezeket a készülékeket "helyiség levegőtől függő működésű" készülékeknek is nevezni) az égéshez szükséges levegőt abból a helyiségből veszik, ahol felszerelésre kerültek. A keletkező égéstermék pedig ún. gravitációs módon, a külső hidegebb levegő és a kémény belsejében lévő melegebb füstgáz-levegő keverék sűrűségkülönbségéből adódó huzat hatására távozik. A zárt égésterű készülékek esetén (szokás ezeket a készülékeket "helyiség levegőtől független működésű" készülékeknek is nevezni) a teljes égési folyamat el van zárva a helyiségtől, amelyben a kazán működik. Az égéshez szükséges levegő a külső térből jut a készülékhez és a keletkező égéstermék szintén zárt rendszerben távozik. A levegő beszívását és a füstgázok távozását a készülékbe épített ventilátor biztosítja (ez kéményes készülékeknél nincs).