Milyen a jó kémény?

Nedvességtűrő
1 kg fa elégetésekor akár 1 liter; 1 m³ gáz elégetésekor 1,5 liter víz is keletkezhet. A kéményekben az égés során nemcsak víz, hanem kondenzátum is megjelenhet. A kéményben keletkező nedvesség és a savak miatt, hosszútávon ellenálló kéményekre van szükség.

Hőszigetelt
A kémény az épületben végighaladva kapcsolatot tart a külső környezettel. Egy szigeteletlen kémény átlagos 4  m²-nyi külső köpenyfelülete télen kb. 7,25°C-ra hűl le (szobahőmérséklet: 21°C, külső levegő hőmérséklete: -10°C esetén). A hideg és meleg zónák váltakozása miatti hatásokat a hőszigetelt kéményrendszer beépítésével védhetjük ki.

Kiégés-biztos
A fűtés során fellépő hőhatások kiégés-biztos kéményt követelnek meg. A kémény lelke a béléscső. Nagyon fontos, hogy jó minőségű béléscsövet válasszunk!

Energiahatékony
A tüzelőberendezéshez pontosan kiválasztott és szakszerűen megépített kéményrendszer elősegíti a kazán/kandalló energiahatékony működését. Gondos tervezéssel hosszú távú, energiatakarékos üzemelést érhetünk el.

Biztosítja az égési levegőt
A légtömör épületekbe úgy válasszunk kéményt, hogy az lehetőséget adjon az égési levegő biztosításához is, pl. szellőzőkürtő segítségével. A kémény szellőzőkürtője szerelőcsatornaként használható más berendezések gépészetéhez is!

Tartós és nem fagy le
A szélsőséges időjárás károsíthatja a kéményt. A tető mozgásai is átadódnak a szerkezetre. A hó- és szélnyomás, heves esők, fagyok ellen hatékonyan védekezhetünk, ha biztosítjuk a kémény megerősítését, megtámasztását, illetve az épületen kívüli szakaszt szigeteljük vagy burkoljuk.

Esztétikus
Az épület stílusához, a tetőszerkezethez, az épület külső burkolatához, színeihez igazodó kémény szép. A kémény tetőn kívüli szakasza egyedi kivitelezéssel a kőművesmesterség egyik jól látható, könnyen beazonosítható, időtálló és esztétikus portékája.

A modern, alternatív fűtési módok tervezésekor gyakran felmerül a kérdés: Miért kell kémény? A válaszok egyszerűek.

– A családi házak kéményeket igényelnek, mert egy kéményt előrelátóbb dolog betervezni és beépíteni, mint a hidegben szembesülni a hiányával.
– Az áramszünet, az elektromos berendezések hibája vagy a gázszolgáltatás akadozása miatt télen sem marad fűtés nélkül az, akinek kandallója, cserép- vagy szobakályhája van.
– A modern épületek gázkazánjai kéményeket igényelnek, mert a kémény nem fagy le, nem befolyásolja nagy hidegben sem a kazán (vagy a hőszivattyú) hatásfokát, és minden hőmérsékleten biztonságosan vezeti el az égésterméket.
– A lefagyott kazáncső vagy a túl alacsony hőmérsékleten nem működtethető levegő-levegő hőszivattyú miatt télen sem marad fűtés nélkül az, akinek kéményes fűtési rendszere van.
– A kazáncsere vagy kandalló beépítése során a kéményt is célszerű felújítani vagy kicserélni, mert a kéményt a kazánhoz/kályhához igazítva biztonságosabb és hatékonyabb fűtést érhetünk el.
– Egy univerzális kémény az ingatlan értékét is emeli

Az utóbbi időben - különösen a fűtési idény kezdetén - előforduló CO-mérgezések hallatán mindannyiunkban felmerül a kérdés: mi az oka, és hogy lehet ezeket a baleseteket megelőzni. Kéménybaleseteknek azokat a füstmérgezéseket tekintjük, amikor a lakásban, lakóépületben levő, kéménybe kötött tüzelőberendezések rendellenes működése során szén-monoxid keletkezik, és az a lakótérbe kerülve mérgezést okoz.

A szilárd tüzelés füstgázának visszaáramlása egyszerűen és gyorsan felismerhető csípős szaga és átláthatatlansága miatt. A "gond" a földgázzal van, ami égése során szén-dioxiddá és vízgőzzé ég el. A gáz égésterméke tehát színtelen és szagtalan. A veszélyt nem is a szén-dioxid jelenti, hanem a szén-dioxid tartalmú égési levegő miatt keletkező szén-monoxid. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, mérgező gáz, könnyebb a levegőnél, ráadásul éghető (ezért ne próbáljuk égő gyertyával "detektálni"). A mérgezési koncentráció alatt nem sokkal eufórikus érzést kölcsönöz az embernek, majd a töménység tovább növekedve cselekvőképtelenséget, később öntudatlan állapotot idéz elő.

Az ajtók, ablakok fokozott légzárásúra történő cseréjével szinte minden esetben a fűtési költségek csökkentése a cél. De sok esetben sem a megrendelő, sem a kereskedő, sem a kivitelező nem mérlegeli ennek a lakás légellátására gyakorolt hatását. A szükséges épületfizikai ismeretekkel nem rendelkezők így tudtukon kívül akut életveszélyt idéznek elő. A kisebbik baj, hogy a nem megfelelő légáramlás miatt megindul a penészesedés, de sajnos néha a végzetes is bekövetkezik: a szükséges légellátás hiánya miatti füstmérgezés. A szinte légmentesen becsomagolt ház lakói illatproblémáiktól késztetve még fokozzák is ezt az állapotot konyhai és fürdőszobai elszívók utólagos beépítésével. Így a lakás egyetlen, a külső tér felé nyitva maradt nyílása a kémény, amely - a fizika törvényeinek megfelelően - valójában légbevezető elemmé válik, sajnos akkor is, amikor eredeti rendeltetésének megfelelően a rácsatlakoztatott tüzelőberendezés füstgázait kellene kivezetni.